A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége, ugyanakkor nem minden prosztatadaganat igényel azonnali műtétet. A cél annak eldöntése, hogy szükséges-e kezelés, és ha igen, melyik megoldás adja a legjobb egyensúlyt a daganat biztonságos kezelése és az életminőség megőrzése között.
A prosztatarák leggyakrabban teljesen tünetmentes
A prosztatarákra leggyakrabban szűrővizsgálaton derül fény. Ilyenkor meglepődnek a páciensek: „De hát doktor úr, nekem semmilyen panaszom sincs”. Sajnos ez a betegség panaszt csak akkor szokott okozni, ha már előrehaladott stádiumban van. Ezért szükséges a férfiaknak 50 és 70 év között rendszeresen szűrésre járni. Ha volt a családban apai vonalon vagy testvérnél ismert prosztatadaganat, akkor pedig 45 éves kortól. A sokak által rettegett, ám a valóságban könnyen tolerálható végbélen keresztüli prosztatatapintás csak abban az esetben történik, ha Ön a vizsgálat ezen részéhez hozzájárul.
Hogyan történik a diagnózis?
Emelkedett vér-PSA-szint (prosztataspecifikus antigén), valamint gyanús végbélen keresztüli tapintási lelet esetén prosztata-MR-vizsgálatot kérünk. Ha ezen három lelet alapján indokolt, akkor mintát veszünk a prosztatából, azaz biopsziát végzünk. Ennek a mintának a szövettani eredménye alapján történik a prosztatarák diagnózisának meghatározása.
Hogyan derül ki, hogy szükség van-e kezelésre?
A döntéshez több információt együtt értékelünk: a PSA-értéket és annak változását, a prosztata MR-vizsgálatát, a biopszia szövettani eredményét, valamint a daganat kiterjedését. Bizonyos esetekben további képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek.
Milyen további vizsgálatokra lehet szükség?
Ha a daganat rizikóbeosztása indokolja, szövettannal igazolt prosztatarák esetén úgynevezett staging képalkotó vizsgálatokat végzünk annak eldöntésére, hogy csak a prosztatában elhelyezkedő – lokalizált – betegségről van szó, vagy adott-e már valahová áttétet. Erre a tradicionális megoldás a csontizotóp-vizsgálat és a mellkas-has-kismedence intravénás kontrasztos CT kombinációja, a fejlettebb és szenzitívebb megoldás pedig az úgynevezett PSMA PET/CT.
Nem minden prosztatadaganatot kell azonnal megoperálni
Alacsony kockázatú, várhatóan lassú növekedésű prosztatarák esetén sokszor aktív megfigyelés jön szóba. Ennek során rendszeres PSA-vizsgálatokkal, képalkotással és szükség szerint ismételt mintavétellel követjük a betegséget, és csak akkor kezdünk aktív kezelésbe, ha a daganat viselkedése ezt indokolja.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
Lokalizált prosztatadaganat esetén a gyógyító célú lehetőségek közé tartozhat a műtét és a sugárkezelés. Magasabb kockázatú betegségben kombinált kezelésre is szükség lehet. A választás egyéni, és nem pusztán a daganat nevétől függ. Áttétes betegség esetén a terápia alapját a gyógyszeres kezelés (hormonterápia) adja.
Mikor jön szóba a műtéti kezelés?
A prosztatarák sebészi kezelését radikális prostatectomiának nevezzük. Ez a beavatkozás lokalizált, azaz áttétet még nem adó betegség esetén jön szóba, főként ha a daganat még nem törte át a prosztata tokját és várhatóan egészében eltávolítható. A műtét során a teljes prosztatát és az ondóhólyagokat távolítjuk el, indokolt esetben a környező nyirokcsomók eltávolításával.
Műtét vagy sugárkezelés?
Nincs minden beteg számára egyformán legjobb kezelés. A műtét és a sugárkezelés közötti választást a daganat jellemzői, az életkor, az általános állapot, a várható élettartam és a páciens preferenciái együttesen határozzák meg.
Robotasszisztált prosztataműtét
Robotasszisztált műtét során a beavatkozást továbbra is a sebész végzi. A technológia nagyított, háromdimenziós látóteret és finom műszervezérlést biztosít, ami különösen hasznos lehet a prosztata körüli érzékeny anatómiai képletek preparálásakor, így segítve a vizelettartási és merevedési funkció minél teljesebb megőrzését.
Részletesen a robotasszisztált prosztataműtétről
Gyakori kérdések
Ha prosztatarákot találtak, biztosan műtétre van szükség?
Nem. A kezelési szükségletet a daganat kockázata és kiterjedése, valamint az egyéni egészségi és élethelyzeti tényezők alapján határozzuk meg.
Mitől függ, hogy lehetséges-e idegkímélő műtét?
Elsősorban a daganat elhelyezkedésétől és kiterjedésétől, továbbá a műtét előtti funkciótól. Az onkológiai biztonság minden esetben elsődleges.
A robotsebészet garantálja a vizelettartás és a merevedés megőrzését?
Nem. A technológia segítheti a precíz preparálást, de a funkcionális eredményt több tényező befolyásolja.
Az itt szereplő információ általános tájékoztatásra szolgál, és nem helyettesíti a személyes orvosi vizsgálatot vagy az egyénre szabott kezelési javaslatot.